Hogyan hat a gyermekre a szerepjáték? 2.rész

Az előző részben olvashattátok hogyan érhető el a gyermekeknél az örömteli szerepjáték élménye. Kifejtettem nektek milyen kimondatlan szabályokat alkalmaznak a gyermekek, hogy létrejöhessen a „flow” élmény, vagyis a sodródás az eseményekben, mellyel elmélyült, igazi beleélős játékot alakítanak ki maguknak.

Ezekre, nekünk szülőként érdemes odafigyelni, így könnyebben megérthetjük és segíthetjük gyermekünket.

A folytatásban szeretném bemutatni pontosan milyen készségeket érint ez a fajta játék. Az egyik legfontosabb területet mutatnám be legelőször, mivel – tovább olvasva – láthatjátok, hogy más készségekkel együtt jelenik meg a gyermekeknél. Ezek a készségek egymással szoros összefüggésben állnak, így valósul meg szerepjáték közben több terület fejlődése is.

A szerepjátékok és a kommunikáció

Mint a fenti bekezdés is mutatja, a gyermekek interakcióba lépnek egymással szerepjáték közben. Elkerülhetetlen a kommunikáció, a beszéd. Sok gyermek, akik eddig nem nagyon voltak hangosak, beszédesek, szerepjáték közben a helyzetbe való beleélés következtében elkezdenek egyre többet beszélni. A közös beszéd, beszélgetés és megbeszélés eredménye a szókincs bővülése.

Az alábbi területek fejlődésén keresztül jelenik meg a kommunikáció széles tárháza:

• Nyelvi készségek:

Amikor a gyerekek színlelt játékot folytatnak, úgy kell kommunikálniuk és interakcióba lépniük másokkal, ahogyan azt általában nem tennék. Ez a beszélgetés segíti őket szókincsük, nyelvtani és történetmesélési készségeik fejlesztésében.

• Szociális készségek, a másokkal való együttműködés, empátia:

Hasonlóan, mint amikor egy jó történetet olvasunk, a szerepjátékban való részvétel arra ösztönöz bennünket, hogy egy ideig valaki más cipőjében járjunk, és gyakoroljuk, hogy más szemmel lássuk a világot.

A szerepjáték lehetővé teszi a gyerekek számára, hogy rájöjjenek arra, hogy talán nem mindenki látja vagy tapasztalja meg a világot egyformán; mindannyian egyéniségek vagyunk, saját hátterünkkel, történelmünkkel és személyiségünkkel. Az empátia fejlesztése és mások nézőpontjának megértése a korai évek szerepjátékának egyik fő előnye.

• Érzelmeik kifejezése:

A szerepjáték arra is ösztönzi a gyerekeket, hogy gyakorolják az érzelmi műveltség  elsajátítását. Az érzelmi műveltség saját és mások érzéseinek felismerésére, megértésére és kezelésére való képesség. Miközben szerepjátékban vesznek részt, a gyerekek a kommunikációs módok széles skáláját gyakorolják és csiszolják; arckifejezések, hang intonáció, testbeszéd stb. A szerepjáték egy fantasztikus gyakorlat, amely segíti a gyermekek érzelmi intelligenciájának és önszabályozásának fejlesztését.

• Kreativitás megjelenése, fejlődése:

A korai évek szerepjátékának másik csodálatos előnye az, hogy erőteljesen edzi a képzeletet. Ha valaki másnak (vagy valami másnak) tesszük magunkat, az képzeletünket igényli, hogy megidézzük a „történetet”, a szereplőket és a forgatókönyvet. El kell képzelnünk, hogy valaki mit érezne, mit mondana, és hogyan viselkedne vagy reagálna bizonyos helyzetekre. A kellékekből szinte bármi lehet; a gallyak varázspálcákká alakulnak, a kartondobozok űrhajókká, a konyharuhák pedig köpenyekké válnak!

A gyermekeknek, főleg kisebb korban a szülőkkel való szerepjátékozás sokszor elengedhetetlen eszköz a kommunikációs csatornák megnyitásához. Vannak gyerekek, akik óvodából hazatérve nem tudják elmondani mi történt velük egész nap, azonban szerepjáték közben szívesen „eljátszák” a szülőnek, melyről aztán lehet beszélgetni. A legjobb eszköz tehát a beszélgetés elkezdésére, gyermekünk megnyílására. Biztonságos környezetben beszélhet így egy kisgyermek a megélt eseményekről. A felnőtt szereplő segítségével pedig játék közben elsajátíthatja azokat a megoldási stratégiákat, melyeket egyedül még nem fedezett fel. Megtanulhatja tehát, hogy egy-egy negatív eseményen milyen viselkedés szükséges a helyzet rendezésére.

Miközben a szerepjáték a kommunikáció segítségével kapcsolatot teremt szülő és gyermek között észrevétlenül nyújtunk támaszt a gyermek érzelmi fejlődésének.

Ötletek szerepjátékokra

• Boltos játék: lehetőségük van a gyerekeknek a pénzzel való bánásmód elsajátítására is.
• Orvosos játék: az érzelmi fejlődést biztosító legjobb játék, hiszen a gyermekek játék közben törődnek a „beteggel”, ápolják és meggyógyítják őket.
• Színház: kommunikáció fejlődésére a legizgalmasabb és leghatékonyabb. A szövegek, szövegfordulatok és szókincs bővítésére nagyobb gyermekeknek is ideális játék.
• Éttermes játék: az illem és helyes társadalmi szokásokat észrevétlenül elsajátítják a gyermekek, főleg ha ez a játék egy felnőttel történik. (köszönöm, kérek szépen..stb.)
• Iskolás/óvodás játék: iskolás korú gyermekek iskolai teljesítménnyel kapcsolatos szorongások oldására kiváló, de az óvodás korosztályban is népszerű.
• Kirándulós játék: a kötetlen beszélgetés, tevékenységek széles lehetőséget biztosítanak az együttműködésre, miközben állatokról és növényekről is lehet bővíteni ismeretüket.

Összegzés

A szerepjátékok kiemelkedő helyet foglalnak el a különféle játéktípusok között, ha a gyermekek fejlődését tekintjük. A gyermekek ezen játék közben a fenti területeken jelentős fejlődést érhetnek el. Nekünk szülőknek a legfontosabb feladatunk az aktív vagy adott esetben (gyermekek közös játéka esetén) a passzív jelenlét és támogatás.

Bár a gyermekek ebben a korban bármilyen tárgyat gyorsan az események alapján „változtatnak” a szükséges kellékre, azért különféle játékokkal mi is hozzájárulhatunk játékuk színesítéséhez. tegyünk tehát eléjük nyugodtan bármit amit szeretnének, amennyiben nem balesetveszélyes vagy törékeny.